MIBŐL LESZ LAKÁSA?

Gondolkodjon előre és tegyen félre!
Biztosítsa jövőjét és jusson kedvező lakáskölcsönhöz!

Ön is szenved a válságtól?

Van róla története?
Írja meg nekünk!

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

Magyarország vállalja, hogy 2011-ben a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá viszi a költségvetési hiányt - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerda délutáni sajtótájékoztatóján. Matolcsy szerint ennek azért van nagy jelentősége, mert 2004 óta nem volt olyan év, amikor teljesült volna a stabilitási egyezményben lefektetett deficitcél.

A miniszter azt is közölte, hogy a hiánycél teljesítéséhez az Európai Unió (EU) minden segítséget megad Magyarországnak. Matolcsy szerint öt feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy a hiány jövőre 3 százalék alá menjen: az idei hiány a kitűzött célnak megfelelően 3,8 százalékos legyen, a bankadóból bejöjjön a tervezett 200 milliárd forint, a gazdasági növekedés 2,5-3 százalékos legyen, megvalósuljon egy "radikális strukturális államreform" (ettől 100-200 milliárdos megtakarítást remél a kormány), és rendbe tegyék az állami vállalatokat.

Matolcsy kijelentette, az már eldőlt, hogy az idei hiánycél tartható: mint az államháztartási adatok keddi ismertetéséből kiderült, az első nyolchavi deficit 210 milliárddal több a tervezettnél, ezt a lyukat pedig csaknem teljesen betömi a bankadóból beszedni tervezett 200 milliárd forint. Megjegyezte, az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésén a bankadó is téma volt - közös döntés valószínűleg október végén várható -, és Magyarországot senki sem bírálta a bevezetése miatt.

Amint elmúlik a recesszió, a 0 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány elérése a cél - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a gazdasági felpörgésének megindulásával már többletet kell elérni, amelyet aztán egy elkülönített alapba kell félretenni. Mindebben az uniós pénzügyminiszterek gyakorlatilag egyhangúan egyetértettek - idézte fel Matolcsy.

Konszenzus volt abban is, hogy 2011-től az EU szankcionálni fogja a hiánycél túllépését, első lépésben az eurózónán belüli, második lépésben az azon kívüli országok is számíthatnak büntetésre. Ennek módjairól még vita van, a szavazati jogok felfüggesztésétől a strukturális források elzárásáig többféle javaslat létezik. Magyarország mindenesetre teljes mértékben támogatja a hiánytúllépés szankcióját - jelentette ki Matolcsy.

"Képesek vagyunk lezárni az IMF-hitelprogramot" - mondta a miniszter, aki szerint Magyarország az Európai Unió "felnőtt állampolgára" lett. A miniszter azt is elmondta, hogy a terveik szerint a háztartásokat egyre nagyobb mértékben vonnák be az államháztartás finanszírozásába, a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatban pedig a kormány bízik az uniós pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) kedvező döntésében. Ha október végén valóban úgy dönt a testület, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is figyelembe lehet venni az államháztartásban, akkor az idei hiány 3,8 helyett 2,3 százalék körüli lehetne. Matolcsy azonban hangsúlyozta, hogy ezzel az optimista forgatókönyvvel egyelőre nem számol a kormány, enélkül akarja elérni jövőre a 3 százalék alatti hiányt.

Matolcsy: 2004 óta nem volt olyan év, amikor teljesült volna a 3 százalékos deficitcél

Matolcsy a svájci frank erősödésével kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány nem számol azzal, hogy jelentősen gyengülne a frank, a magyar kormány pedig két dolgot tehet: egyrészt - például a 3 százalék alatti 2011-es deficitcéllal - a piacoknak azt üzeni, hogy Magyarország rálépett a stabilitás útjára, másrészt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításával a bajba jutottaknak segít.

Jelezte, 2011-ben bevezeti a kormány a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, erre több lépésben kerülhet sor. Az energiaár-támogatásokról azt mondta, a rászorulókat továbbra is támogatni kell, de ezt össze kell kötni egy energiahatékonyságot javító programmal.

Matolcsy beszéde alatt valóban jelentősen erősödött a forint a svájci frankkal szemben, de ehhez az [origo]-nak nyilatkozó devizakereskedők szerint elsősorban nem magyar, hanem nemzetközi okok vezettek (erről itt olvashat részletesen).