A tereptárgyak rendezésével úgy építik meg lugasaikat a hím mályvapártás lugasépítők, hogy a tojók szemében nagyobbnak látszanak, mint amekkorák valójában, állapították meg ausztrál kutatók.

Mályvapártás lugasépítő
A lugasépítő madarak hímjei híresek arról, hogy saját készítésű lugasaikkal próbálják meg lenyűgözni a tojókat. A mályvapártás lugasépítők (Chlamydera nuchalis) vesszőfolyosó típusú lugast építenek, melynél a folyosó falát földbe szúrt faágak és fűszálak alkotják, bejáratát pedig tollakkal és különböző tárgyakkal díszítik. Ausztrál kutatók most egy teljesen új nézőpontból vizsgálták meg ezeket az építményeket, és meglepő eredménye jutottak: megállapították, hogy a hímek úgy készítik a lugasokat, hogy a tojó szemszögéből nézve a hím nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában. A tanulmány szeptember 9-én jelent meg a Current Biology című folyóirat honlapján.
A hatás csak egyetlen szemszögből működik: a hímek a folyosó megépítésével biztosítják, hogy a tojók megfelelő irányból érkezzenek a folyosó végén lévő kis területre, ahol a hím pózol. A hím ezt az udvart úgy rendezi be, hogy a kisebb méretű köveket helyezi a "bejárathoz" közelebb, a nagyokat pedig távolabb. Ennek kettős célja is lehet, az egyik, hogy így esztétikusabban nézzen ki az udvar. A másik - ha feltételezzük, hogy alapjában véve a madarak is hasonlóképp látják a világot, mint mi -, hogy a belépő tojó számára az udvar kisebbnek, így a benne álló hím pedig nagyobbnak tűnhet, mint valójában.

A madarak minden számukra tetszetős tárgyat felhasználnak a lugas dekorálásához, legyen az akár egy üvegcserép vagy egy játékkatona
A kutatók feltételezéseiket azzal igazolták, hogy átrendezték az udvarlás színterét, és a nagyobb köveket előrehozták, az aprókat pedig hátratették. Az elrendezés annyira fontos volt a madaraknak, hogy a hímek többnyire 3 napon belül visszacserélték a köveket. Az eredmények alapján a mályvapártás lugasépítő az egyetlen olyan állatfaj (az emberen kívül), amely mások vizuális megtévesztésére különleges díszletet készít, mondta John Endler, az ausztrál Deakin Egyetem kutatója.
A lugas dekorálásának fontosságát a szaporodási siker növekedésével korábban már igazolták a kutatók, s most egy olyan kísérletet terveznek, amellyel bebizonyíthatják a méretarányok hasonló szerepét.
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
Még tízezer évig dőlhet a Big Ben tornya
Szemmel láthatóan dől a londoni Westminster-palota óratornya, de 2020-ig biztosan nem fogják felújítani. Egy magyar mérnök szerint normális jelenség a Big Ben nevű ...
Skorpiómérget tesztelnek a gyógyászatban Debrecenben
Debreceni kutatók kiemelkedő eredményeket értek el az immunrendszer módosításában. A munkához Mexikóból kaptak tisztított skorpiómérget.
Medúzauralom jöhet a tengerekben
Zselétengerekké válhatnak a tengerek a túlhalászat miatt: a halak megfogyatkozása ugyanis a medúzák elszaporodását okozhatja. Ezek az ősi, kocsonyás lények aztán ...
Magyarok vizsgálják először az égben rejtőző tavat
Akad még néhány fehér folt a térképen: ilyen például a világ legmagasabban fekvő tava, amelyet még senki nem tanulmányozott közelről. Három magyar kutató teheti meg ezt ...
Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?
Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a ...
A Kárpát-medencében is lehet még vulkánkitörés
A legújabb mérési módszerekkel kimutatták, hogy az erdélyi Szent Anna-tó, a világ egyik legszabályosabb krátertava alatt lehet még kőzetolvadék. 30 ezer éve volt itt az ...
Mi történik, ha borul a luxushajó?
Ha dől a hajó, akkor először a személyzet kézikocsijai elől kell menekülni. Aztán ki kell törni a tömegből, a levegőtlen, zárt terekből, és mentőmellényhez kell jutni, ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A zsírevők túlélik
Az utcaseprő a mozgásra, a krisnás a gabonákra, a szendvicsember a teára esküszik a faggyal szemben.
Schmittet is lebuktatná a plágiumkereső
Franciául is megtanítják az ollózott szakdolgozatokat felismerő Kopi szoftvert.