A Berlin felett az ég-ben Peter Falk csak cameózik, de ez a filmtörténet legjelentősebb cameója. Az önmagát alakító színész egy háborús film forgatására érkezik Berlinbe, ahol összefut egy angyallal. Az angyalokat senki sem látja, csak a gyerekek, de Falk megérzi a jelenlétüket. A film egyik legszebb jelenete, amikor a furcsa akcentussal beszélő színész a sültkolbászos imbisznél hideg kezét dörzsölgeti, hogy így mutassa a láthatatlan angyalnak, milyen jó dolog embernek lenni. A film végén derül ki, harminc évvel ezelőtt még ő is angyal volt, aki 500 dollárért adta el a szárnyait, hogy emberként kezdhessen új életet.

Berlin felett az ég | Solveig Dommartin és Peter Falk

Peter Falk annyira ragyogó és nélkülözhetetlen a filmben, hogy ma már nehéz elképzelni, hogy a karaktere eredetileg nem szerepelt a forgatókönyvben. Wim Wenders rendező az utolsó pillanatban találta ki, hogy szüksége van a filmjébe egy könnyen felismerhető figurára, de ekkor még azt gondolta, zenésznek, festőnek vagy politikusnak kellene lennie. Az is felmerült, hogy Willy Brandt egykori német kancellárt kérik fel egy cameóra, de Wenders inkább amerikai színészt akart. Egyet meg is keresett, de az visszautasította - Wenders máig nem árulta el, hogy ki volt az.

Már elkezdték a forgatást, mikor még mindig nem volt meg a színész. Az asszisztensnek ugrott be Peter Falk, aki nemcsak azért volt tökéletes Wenders számára, mert a Columbo sorozatból mindenki ismerte, de azért is, mert a színész már bizonyított John Cassavetes hetvenes évekbeli filmjeiben. Cassavetes volt az is, akitől Wenders megkapta Falk telefonszámát. Wenders elhadarta a telefonba, hogy egy kiugrott angyalra lenne szüksége. Falk állítólag csak annyit válaszolt: "Honnan tudtad?"

Wim Wenders és Peter Falk a Berlin felett az ég forgatásán

Forgatókönyv nélkül dolgoztak, hiszen Falk figurája egyáltalán nem volt kitalálva, de ez az amerikai színészt egyáltalán nem zavarta: már Cassavetesszel is így dolgozott. Egy hétvégét átbeszélgettek a rendezővel, az improvizált szövegeket magnóra vették, következő héten pedig már le is forgatták Falk jeleneteit. Minden idők egyik leglíraibb szerepét Falk lezavarta tíz nap alatt.

A filmben Peter Falk többször rajzolgat; ez eredetileg nem volt a szerep része, de mikor Wenders látta, hogy a színész a szünetekben vázlatokat készít, rögtön beépítette az ötletet a filmjébe. A belső monológokat a berlini forgatás után hónapokkal Los Angelesben rögzítették. Falk megkapta a szöveget, de az érezhetően nem működött jól. Erre improvizálni kezdett, így született meg például az a szöveg, mikor Falk a nénit rajzolgatva arról gondolkodik, a nácik vajon miért a sárga színt választották a zsidók megjelölésére. Szerepét gyakran úgy értelmezik, mint az emberi oldal képviselőjéét, szembeállítva a szótlan angyalokkal, akiknek nem-evilági lényét a költő Peter Handke öntötte szavakba. (Érdekesség, hogy a Berlin felett az ég-ben Kovács Lajos magyar színész is felbukkan, ő alakítja annak az artistalánynak az edzőjét, akibe az angyal beleszeret.)

A lassú ritmusú, gyöngéd és költői művészfilm olyan sikeres lett, hogy folytatása is készült, a Távol és mégis közel (1993), és persze Hollywoodban is feldolgozták (Angyalok városa, 1998).