Az a baj, hogy egyes Priust csak messziről láttam, belülről sosem. Az a Prius ugyanis, amit az autós szakújságírók nemrégiben a 2005-ös Év autójának választottak, már a Toyota második generációs hibrid modellje, s tesztünk végére bizony kíváncsi lettem elődjére is. Merthogy engem a kettes ezt-azt leszámítva meggyőzött, csakhogy összehasonlítási alap híján nem tudom, lelkesedésem valóban indokolt-e.

Alsó-középkategória alapáron 6 975 000-ért. Ez a Prius legeslegnagyobb hátránya, ezt tisztázzuk is gyorsan az elején. Persze, ez nem egy átlagos autó, nemcsak benzin-, hanem elektromotorja is van, na de ebben az országban kevesen aggódnak annyian a környezetért (a sajtóanyag szerint 90 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint egy hasonló méretű benzines gépkocsi), hogy ennyit perkáljanak le egy 1,5-ös erőforrásért.

A Toyota hibrid rendszeréről (THS) a kilencvenes évek végén több himnuszt is írtak, a Priusba ennek továbbfejlesztett változatát építették be. A rendszer lelke a motorháztető alá rejtett Power Control Unit, ez vezérel és szabályoz mindent: ha úgy tetszik, elosztja a feladatokat a villany- és a benzinmotor között. Indításkor az elektromos erőforrást aktiválja, s ameddig ennek akkumulátora kellő töltöttséggel rendelkezik, nem is avatkozik közbe.

Amikor viszont elfogy a szufla (lemerült az elem/megtapostuk a gázpedált), aktiválja a benzinmotort, amely besegít a hajtási feladatokba. Szolid tempónál a benzinből nyert energia a kerekek hajtása mellett egy generátoron keresztül a villanymotort is táplálja, kigyorsításnál az akkumulátorban tárolt energia is segíti a haladást. A rendszer a kerekek mozgási energiáját fékezésnél energiává alakítja (hangja mintha trolin ülnénk), ez az akkumulátorba kerül. A benzinmotor bekapcsolódása elméletileg észrevétlenül történik, gyakorlatilag viszont többször éreztem, hogy valami történik alattam. Menet közben nem is annyira, ám álló helyzetben többször is furcsán megráncigálta az autót az éledező erőforrás.

Az új Prius 4,45 méter hosszú, 13 és fél centivel nyúlik túl elődjén. Szélessége 1,71, magassága 1,49 méter, és nagyon jól néz ki. Ezt megerősítette a családtagjaimtól és barátaimtól kapott számtalan irigykedő pillantás, ez egy sportos, egyszersmind elegáns autó. A formás orr után "következő" szélvédő meredeken emelkedik, kis megtorpanást követően a tetővonal szinte ugyanolyan szögben szalad lefelé, hogy a Prius farához érve zuhanásba kezdjen és átmenjen közel derékszögbe. Itt egy spoiler osztja ketté a hátsó szélvédőt, "kilátó csíkká" varázsolva az alsó részt, ám az autó ettől sem kelt kocka benyomást. Jól eltalált, arányos forma, amelynek légellenállási mutatója 0,26. Nem rossz.

A továbbfejlesztett benzinmotor elődje 72-jével szemben 77 lóerőt tud, 4500 helyett 5000-es fordulaton. A villanyerőforrás teljesítménye 45-ről 68 lóerőre emelkedett, nyomatéka a régi 350-ről 400 Nm-re ugrott (nyomatéka magasabb, mint a legtöbb hathengeres dízelmotoré - hangsúlyozza a Toyota), mindezt 1200-as fordulat körül tudja. Összeadva 85 kilométeres sebességnél adja le a maximumot az autó, a japán gyár adatai szerint az eddigi 88 helyett 113 LE a vége.

Megszokott dolog, hogy a Priusszal először közelebbi kapcsolatba kerülők úgy kiáltanak fel, nini, űrhajó! A hatalmas érintőképernyő uralta belső térbe tévedve bennem is valami hasonló érzés száguldott át, amit a vezetőülésben elhelyezkedve, mindent bekalibrálva felváltott egy másik. "Nem látsz ki rendesen" - szólaltatta meg a gondolatot egy gonosz szellem, amire tudathasadásos állapotban csupán annyit válaszoltam, ugyan már, hiszen amerre csak nézek, üveg. Később be kellett látnom, ebből az autóból valóban nem látok ki rendesen, különösen oldalra-előre: kanyarodásnál rendre holt térrel is kalkulálnom kellett magamban - amíg meg nem szoktam, nagyon zavart. Más nem jelezte, hogy hasonló bajai lettek volna, valószínűleg csak nálam nem stimmel valami.

Szóval belső tér. A nagy képernyő mellett a Power feliratú gomb a másik legszembetűnőbb dolog, ennek az autónak a beindításához nem/sem kell kulcs. Ez alapból jár, ahogy a hathangszórós audiorendszer, álló motornál is működő automata légkondi, négy elektromos ablak, szervokormány, nyolc légzsák, ISOFIX, menetbiztonsági rendszer is, és jó szokás szerint akad az öv becsatolására figyelmeztető jelzés is. Alapvetően ezt jó találmánynak tartom különben, biztos sok életet mentett már meg, de nincs annál idegesítőbb, amikor kétszáz méter miatt kell az embernek bekötnie magát. A Prius a súlyt is figyeli, de annyira érzékenyre van hangolva, hogy az igazán nem nehéz hátizsákomat is kénytelen voltam mindig hátra hajítani az anyósülés helyett, ha nem akartam hazáig a visítást hallgatni.